Sziasztok!
Itt van az ősz, itt van újra, én meg írom a write tagem. Nem is húzom tovább, szeptemberi szavunk a Szüret.
Szabályok:
Kérdések:
Mikor érzed, hogy beérett a munkád gyümölcse? Számodra mi a siker írás terén?
Három dolog jutott most ide eszembe.
Elsőként, nekem a legnagyobb siker és öröm, ha annak, aki olvassa, tetszett az írásom, vagy adott neki valamit. És persze, ha ez valahogy a tudomásomra is jut, szóval engem teljesen boldoggá lehet tenni kommentekkel, molyos megjegyzésekkel, vagy ha egyszer eljutok a kiadásig, nagyon örülnék, ha eljutna a könyvem tartalomgyártókhoz. Hmm, belegondolva, igazából bármilyen kulturált visszajelzés sokat jelent nekem, de nyilván attól vigyorgok nagyon, ha tetszett az olvasónak.
Szeretnék kiadott író lenni, és sokáig azt gondoltam, hogy az egy hatalmas lépés és egyben sikerélmény lesz, ha hagyományos kiadó kiadja a regényem. Ez persze, még most is megvan, van egy erős presztízs értéke a szememben, de ahogy egyre inkább belelátok a könyves szakmába (innen is hatalmas köszönet minden az úton előrébb lévő írónak, akik mesélnek a tapasztalataikról a kezdőbbeknek! <3), elkezdtem gondolkodni, hogy biztosan ez-e az én utam. Ez egy hosszú gondolatmenet bennem, itt most csak annyi, hogy már nincs ez akkora magas polcon a szememben, mint teljesen tudatlan kezdőként. Most már azt keresem, milyen módon juttathatnám el a történeteim az olvasókhoz úgy, hogy az nekem is komfortos legyen, és a könyv minőségét is biztosítani tudjam, mert nekem mindkettő fontos.
Harmadik, ami talán fura lehet, de eszembe jutott ide: sikernek tudom megélni azt is, ha simán csak saját magamnak tetszik, amit írtam, vagy boldoggá tett. Ha úgy érzem, na, ezt de szépen megfogalmaztam, és korábban nem ment volna, vagy most, hogy már kifelé lábalok az írói blokkból, komolyan sikernek érzem, ha bevillan csak úgy egy jelenet, imádom az érzést, amikor összekattannak a dolgok. Aztán lehet, hogy ezt majd ötször javítani kell, meg lehet, másnak nem fog ennyire tetszeni, de ott és akkor, nekem magamnak ez öröm és siker, mert úgy érzem, valamit jól csináltam, fejlődtem.
Mi a legnagyobb eredmény, amit valaha elértél íróként? (Nem kell hivatalos eredménynek lennie, bármi, amit annak érzel.)
A legnagyobb hivatalos eredményemnek a Szerelem a Corona idején c. antológiában megjelent novellámat tartom, és az ehhez kapcsolódó molyos kommenteket. Nagyon örültem, és büszke voltam rá, hogy többen is megemlítették, pedig ismeretlen, egynovellás szerző vagyok, és a többségnek tetszett is, és főleg, hogy értékelték a témaválasztást.
De eredménynek érzem azt is, amikor volt novellám, amire valaki azt írta, megborzongott tőle, vagy ha bármi, számára jó érzést sikerült kiváltanom az írásommal. Mi ez, ha nem eredmény? :D
Kora tavasztól őszig dolgoznak a földművesek a jó termésért. A karaktereid miért dolgoznak? Mi a céljuk?
Hááát, erre nehezen tudok válaszolni spoiler nélkül, és egyelőre nem sok konkrétumot szeretnék elárulni a regényemről. Csak annyit mondhatok, hogy a célok és vágyak egy mágikus cirkusz és az ott élő gyerekek sorsa, valamint a szerelem körül keringenek mindkét karakternél.
Ha szüret, akkor befőzés. Vannak-e olyan jó élményeid az írós múltadból, amiket, mint egy finom, édes lekvárt elővehetsz, és a nehéz napokon erőt meríthetsz belőlük?
Vannak, és csak most, felnőttként, hogy több más írótárs történetébe beleláthattam, értettem meg igazán, hogy ez mekkora ajándék.
Első ilyen élményem a barátnőim visszajelzése a füzeteimben. Nálunk közösségi tevékenységként indult az írás, a legelső sortól kezdve megmutogattuk egymásnak a történeteinket. Később az osztályban is megmutattam pár barátnőnek, akik aztán pársoros véleményeket írtak a füzetek elejébe/hátuljába. Benne volt, hogy kiért izgulnak, mikor unták, mikor várták a folytatást, és az is aranyos gyerekírással, hogy “szerintem remek írónő lenne belőled”. Én ezeket azóta őrzöm. <3
Ami még nagyon fontos emlékem, az az első novellapályázatom, 13 évesen, ahol egy dunántúli versenyen különdíjat nyertem, és ott voltak a díjkiosztón a szüleim és a magyartanárom, akit nagyon szerettem. (És aki a pályázatot javasolta.) Ez egy nagyon-nagyon pozitív kezdő élmény volt, minden tekintetben, és mikor az elmúlt években (jó, van az már 8 is) újrakezdtem az írást, és bénának éreztem magam, kételkedtem magamban, sokszor visszanyúltam hozzá. Sokszor mondogattam magamnak, ha kiskamaszként tudtam olyat írni, ami tetszett másoknak, akkor előbb-utóbb most is fogok tudni.
Szerintem az ilyen élmények fontosak, és erőt tudunk belőlük meríteni, amikor épp nehezebben megy, vagy bénának, rossznak érezzük magunkat az írás terén. (Meg akár amúgy is.) Tudom, hogy sokan nem voltak ilyen szerencsések, van, akit egyenesen bántottak is azért, mert írt, és ha tehetném, mindenkinek adnék ilyen emlékeket. De pont ezért szeretném, ha a kezdőkkel, legyenek bárhány évesek, és dolgozzanak akár wattpad sztorin, novellákon, akár az első regényükön, kedvesek lennénk, és haragszom, amikor valaki bántja vagy “segíteni akarok” címen szétcincálja őket. Az első írásoknál szerintem még nem az a fontos, hogy mestermű legyen - mit gondoltok, én miket írtam 10 évesen? Tuti jókat nevetnénk rajta, ha megmutatnám -, hanem hogy milyen kezdőbatyut kap. Nagyon nem mindegy, hogy abból meríthet-e, ahhoz nyúlhat-e vissza később, hogy bántották, vagy ahhoz, hogy valaki azt írta a “füzetébe”, hogy várja a folytatást.
Ha szüret, akkor must és murci. Hogy állnak a karaktereid a becsípéssel? :D
Rosszul. :D Mármint őszintén szóval egyetlen mellékszereplőm jutott most eszembe, még kamaszkoromból egy fáradt anyuka, aki ivott egy kis bort. És ezen kívül semmi. Nem is tudom, ittak-e bárhol máshol alkoholt a karaktereim. Pedig én nem vagyok antialkoholista, volt egy idő, amikor elég sokat is fogyasztottam, most meg már csak elvétve, de egyszerűen valahogy nincs a fejemben, hogy ilyet is csinálhatnának. XD Vagyis hát most már igen, a kérdést is az szülte, hogy rájöttem, jé, nekem mennyire szárazak a karaktereim. De most már számolok vele, és lehet, elfogy majd egy-két pohár bor a regényben. Az meg, hogy ki, hogy bírja majd, legyen meglepetés. ;)
Köszönöm, hogy elolvastátok! Napsütéses őszt, kellemes bekuckózást és óvatosan a musttal, ha vagytok olyan szerencsések, hogy kaptok! ;)
